Szövegkönyv

Szeretni kéne

Szeretni kéne, ölelni kéne,
ha te is érzed add tovább!
Szeretni kéne, élni kéne
minden éjszakát.

Elég a nőből, a cifra nőből,
ki rám nevet, majd eltaszít.
Szeretni kéne, élni kéne
rejtett dolgaink.

Te mindig megtalálsz,
ha szívből gondolod,
de mindez múló állapot!
… mégis jó, jó, hogy itt vagy,
s veled álmodom, hogy
mennyit érsz nekem, jól tudom.

Szeretni kéne, ölelni kéne
ha te is érzed állj elém!
szeretni kéne, élni kéne…
csak lépned kell felém.

Kevés a jóból, kevés a jóból,
de a sok szövegből épp elég!
Szeretni kéne, élni kéne…
Csak időnk volna még!

Te mindig megtalálsz,
ha szívből gondolod
de mindez múló állapot!
… mégis jó, jó hogy itt vagy,
s veled álmodom, hogy
mennyit érsz nekem, jól tudom.

Szóbeszéd

Hűs az éj a pillangók havában;
végtelen mohó a vágyam.
Kalandra fel! Nem érdekel!
Ha fül tapad, ha minden szem figyel.
Folytatom, mert már az is érdem,
hogy szóbeszéd a léptem.

Kés a szó a pletyka-nép kezében;
a vádakat a hátamban érzem.
Kalandra fel, ez érdekel!
Itt nem beszélni, inkább tenni kell.
S hogy jól megérts, tőled azt kérem:
hidd, hogy szóbeszéd a léptem.

Szóbeszéd, szóbeszéd.

Szorul a hurok

Világra jöttem vihar előtt.
Néhány régi kép:
az utcasarokról ágyúcsövek
meredtek felénk.

Fogták a kezem, ez a helyes út,
ha felnősz, megérted majd.
Az iskolában vezényszóra
együtt fújtuk a dalt.

Hol vannak már a gyermekévek,
a vidám bolondozás?
Lelkünk mélyén ott feszül
a gyilkos tudathasadás.

A torkomon érzem:
szorul a hurok.
68-ban Erdélyben voltunk,
kétes, kusza hírek.
Kelet-Nyugat, Moszkva, Brüsszel.
őrült tinédzserek.

Majd önpusztító gőzerővel
nyomult a rock-szekér.
Elmaradt pár koncert,
meghalt a nagy vezér.

Hol vannak már a gyermekévek,
a vidám bolondozás:
A hétköznapok összegyűrték
a színes álmodozást.

A bőrömön érzem:
szorul a hurok.
Félig szemlesütve
körbe-körbe járunk.
észrevétlenül szorul a hurok!

Hol vannak már a gyermekévek,
a vidám bolondozás?
Lelkünk mélyén ott feszül
a gyilkos tudathasadás.

A torkomon érzem:
szorul a hurok!

Szuper a show

A háziköntös rajtad, a vacsora is kész,
időre éppen a fotelbe érsz.
Egy jópofa show minden napra jár,
hol egyformán lehet mindenki sztár.

Mindenki nézi, mindenki tapsol,
mindenki örül, merthogy annyira jó.
Szuper a show!

Felhőtlen öröm, mindenki táncol,
csak az a fontos, hogy milyennek látszol.
Pezseg az élet, tuti a buli!
Bár volna elég dolgunk, na oda se neki!
… és az se baj, ha más vagy, ez megérthető,
csak ne legyen a végén kötelező.

Mindenki nézi, mindenki tapsol,
mindenki örül, ez egy akkora … show!

Mindenki nézi, mindenki tapsol,
mindenki örül, merthogy annyira jó.
Szuper a show!

Mindnyájunknak jár egy kis szenzáció,
kulturális téren ennivaló.
S ha megéhezünk, mondhatnak bármit,
megeszünk mindent, semmi se számít.

Mindenki nézi, mindenki tapsol,
mindenki örül, merthogy annyira jó.
Szuper a show!
Mindenki pörög, mindenki forog,
most mindenki táncol, nagyon szuper a show!

Szűk nekünk ez a város

Szűk nekünk ez a város;
meguntuk réges-rég.
Itt lelkesedni már
nem tudunk semmiért.

Ki kellene törni gyorsan,
elszökni, amíg lehet.
Elmenni innen
valahová veled.

Szűk nekünk ez a város;
jönnek még szebb napok!
Én már nem tudok tovább
tétlenül ülni és várni a pillanatot!

Egy kis segítség kéne tőled,
egy mosoly, egy biztatás.
Csak történjen végre már
valami új, valami más!

Merésznek tűnő álom,
elhinni van még remény;
két javíthatatlan
álmodozó – te meg én.

Szűk nekünk ez a város;
jönnek még szebb napok!
Én már nem tudok tovább
tétlenül ülni és várni,
várni a pillanatot!

Szűk nekünk ez a város;
meguntuk réges-rég.
Itt csak örökösen esik
és sohase kék az ég.
Egy féktelen, furcsa érzés
sok élményt, örömöt ígér;
s az országúton simítja
hajad a szél.

Szűk nekünk ez a város;
jönnek még szebb napok!
Én már nem tudok tovább
tétlenül ülni és várni a pillanatot!

Szűk nekünk ez a város;
jönnek még szebb napok!
Én már nem tudok tovább
tétlenül ülni és várni,
várni a holnapot!

Tele van a város szerelemmel

Egymásba érnek a randevúk;
vívjuk a nemek közti háborút.
Zavaros a drága, nem érthetem,
a múltkor akarta, most pedig nem.

Védekezik ismét, visszavonul,
szemével támad, ártatlanul.
Vonakodik, nem jön, kit érdekel?!
Tele van a város szerelemmel.

Fedezékbe bújik, hadat üzem,
elenged, elkap, játszik velem.
Egy cetlire írja a telefonszámom,
ígéri, felhív, még ezen a nyáron.

Most mennie kell, – Mit gondolok róla?! –
a fiúja várja egy félóra múlva;
ha neki az a fontos, nem érdekel,
tele van a város szerelemmel.

Nem baj, ha egyedül vagy!
nem baj, ha egyedül vagy!
Tele van a város szerelemmel!
Nem baj, ha egyedül vagy!
Nem baj, ha egyedül vagy!
Tele van a város szerelemmel!

Tettenérés

Mosoly csillan az arcodon,
villan a vaku, máris kész a kép.
Fényképalbum az esküvőnkről,
mely abban a percben, ó de sokat ígért.

Fülön csíptük a pillanatot, de jól tudjuk ma már,
a boldogságra soha nincsen aranyszabály.

Egy zenekar pózol a kamera előtt,
örök barátság, most még annak látszik.
Aztán lapozunk kettőt, s a dobos helyén
egy rövidebb hajú, vékony figura játszik.

Átéltük azt a pillanatot, szép is volt talán,
csak néhány lemez emlékeztet szobám falán.

Haverok lenn a Balaton-parton,
csajok meg minden, nagyon pezseg az élet.
Durran a pezsgő, folyik a bor,
mindenki boldog, együtt kéz a kézben.

Visszasírjuk a pillanatot, de hol van az ma már,
furcsa módon a memóriám egy nevet sem talál.

Gyűjtögetjük, rendezgetjük az emlékeket,
egy hatalmas zsákba összehordjuk, amit lehet.
Próbálgatjuk felidézni a pillanatot,
újraélni, ami volt.

Az a csodacsatár ott én vagyok,
9-es mezben a PSE pálya szélén.
Feri bá’ is csak mosolyog, még
nagy focista leszel kölyök, a végén.

Nagy volt bennem a lelkesedés, vártam a folytatást,
de fejtetőre fordult velem a világ.
Tetten érjük önmagunkat már az elején,
olyan ez, mint egy folytatásos képregény.

Apám s anyám még fiatalok,
egy felvonuláson átölelik egymást.
(Azt gondolták, tetten érik a pillanatot.)
Csak szállnak az égen a luftballonok,
pirosak, zöldek, az egész városon át.
(Úgy hitték, hogy tetten érik a pillanatot.)
Egyszer talán tetten érjük a pillanatot.

The game of chance / Véletlen

The morning’s far away
Not much promise in your dreams
Curtains are fluttering
I hear a voice it’s calling me
It’s just a game of chance
And everything’s all over

A moment and you wake up
Watch your steps and mind your way
You may easily slip
One bad move and you fail.
It s just a game of chance
And everything s all over

We re still here we dream awake we’re alive
Cannot but guess why and where we arrive
What embraces you is eternity and the night

The train s about to leave now
Look out! It’s on a dead-end.
You should think it over
Buy a paper at a stand.
It s just a game of chance
And everything’s all over.

We re still, we dream awake, we re alive
Cannot but guess why and where we arrive
What embraces you is eternity and the night

Morning’s finally come
And the city’s moving, wait!
Nothing ever changes
Even if you are afraid.
It’s just a game of chance
Or written in the stars

The more alone we feel / Együtt is egyedül vagyunk

When we dream
Love still seems like it used to seem
Dreaming
We don’t feel it’s not what it used to be
Three years ago was different
The feelings at the start
Were simpler somehow
Simpler things to impart

When we wake
We hug each other for habit sake
Wakening
We face another day of bickering
Cutting in on each other
Bringing to heel
Somehow the closer together
The more alone we feel
More alone we feel

When we row
Little things get blown up somehow
Rowing away
So many hurtful remarks to say
Our love has long lost its meaning
Long lost its old appeal
Somehow the closer together
The more alone we feel
Together – how alone we feel

The songs still like in the oldays / A dal még most is a régi

Well, here, I see comes an old friend
Down the street, I peg him through the crowd
Do you remember, hey Tommy, its me,
Or, have you become much too proud?

Hes all right, just like in high-school
Seen his smiling face again
How is it goin?, give me a five
cause boddy, we are still the same

The songs still like in the oldays
Again its just you and I
The songs still like in the oldays
and our fever like a fire in the sky

You were always there on the bleachers
When the Green Eagles played a game
I was there where the guitars screamed
Lookin for Fortune and Fame

I bet, nice girls endlessly chase you
Just like in a crazy race
Or, have you thrown away your telephone-numbers?
Ya know, we called you Tommy, the Ace

The songs still like in the oldays
Again its just you and I
The songs still like in the oldays
and our fever like a fire in the sky

Yeah, I remember the old Club
And there played our favorite band
Livin it up, we had a wonderful life
Didnt care about the end

And here we are, in the old place
Weve fallen too many times
We were, my friend, already sure
That everything is gonna be fine

The songs still like in the oldays
Again its just you and I
The songs still like in the oldays
and our fever like a fire in the sky

The wilder me / A vadabbik énem

I’m so glad when I meet you
It’s good that you are mine
But there’s one thing that you can’t do
Don’t ever lose your style.
If you wanna be beautiful,
The main thing is your look
My girlfriend has to be cool
And really get me hooked

Oh my Darling I want to ask
Is burn your big clogs down
High heel shoes are much more sexy
Don’t look like a clown
It is not my greatest wish
To be the beauty queen
And I promise, I will be
The best you’ve ever seen

You’ll never know, you’ll never know
What’s drivin’ a man out of his mind
What makes him crazy, what makes him wild
You’ll never know, you’ll never know
But every time it’s you I see
Something brings out the wilder me.

Be proud of your coloured nails,
Don’t let the lipstick dry
I feel my heart beating faster
You know the reason why
I most admit it being flattering
Sweeping me off my feet
Seeing the guys amazed by you
While walking down the street

You’ll never know, you’ll never know
What’s drivin’ a man out of his mind
What makes him crazy, what makes him wild
You’ll never know, you’ll never know
But every time it’s you I see
Something brings out the wilder me.

This charming night / Varázsos éjen át

In your teenage years so different was your life
All those miracles were colourful sight
Innocent love sparkling in our eyes
Everything was untouched, magical divine

All these stars are staring at you
And the smiling face of the moon
Watching you having fun this magic night
More and more yesterdays behind
More than thousand years in yours eyes
We’re having a lot of fun this charming night

When we were twenty all the songs were about us
Hiding all the sorrow deep down in our hearts
We were the successors to the shining crown
Kings of life and dreams we wanted to become

All these stars are staring at you
And the smiling face of the moon
Watching you having fun this magic night
More and more yesterdays behind
More than thousand years in yours eyes
We’re having a lot of fun this charming night

Glorious teenage dreams are blowing in the wind
All that we cherish now is shallow glittering
But if your heart is burning with this naive passionate flame
It was still worth choosing than a wrong misleading way

All these stars are staring at you
And the smiling face of the moon
Watching you having fun this magic night
More and more yesterdays behind
More than thousand years in yours eyes
We’re having a lot of fun this charming night

This town aint big enough for us / Szűk nekünk ez a város

This town aint big enough for us
Got bored with it long ago
Nothing inspires us
Here anymore

Should break away immediately
Get out just as long as we can
Run from here, together
With you somewhere

This town aint big enough for us
There will always come better days
Cant wait for the moment here anymore
Cause my time is slippin away

I could use a helping hand
A smile, a friendly glance
Just let something happen
Thats different thats something else

Maybe the dreams too wild
Theres still some hope to believe
We are two helpless dreamers,
You and me

This town aint big enough for us
There will always come better days
Cant wait for the moment here anymore
Cause my time, my time is slippin away

This town ain big enough for us
Got bored with it long ago
Theres always the grey sky and clouds
Wherever I go

Driving along the highway
Get your hair blown by the wind
For you, the promise of pleasure
Is all I can bring

This town aint big enough for us
There will always come better days
Cant wait for the moment here anymore
Cause my time is slippin away

Titok

Elmondanám, kivel, hányszor,
hogyan és miért;
de félek, nem fogod megérteni, hogy
nem vagyok csak a tiéd.
Erős benned a kíváncsiság;
legyőzni, hogy fogod?
Maradjon valami, ami csak az enyém,
amit, csak én tudok.

Titok! Titok!
Ugye hallani akarod?
Titok! Titok!
Te hallani akarod!

A visszafojtott, érzéki vágyak
a mélyből törnek elő.
Jobb lesz neked is, ha velem tartasz,
úgysincs túl sok idő.
A hetedik ajtó mindig zárva,
kinyitni tilos!
Maradjon valami, ami csak az enyém,
amit csak én tudok.

Titok! Titok!
Ugye hallani akarod?
Titok! Titok!
Te hallani akarod!

Az a titok, csak az a titok,
amit egyedül tudok!

To get on with me / Nehéz eset

I’m all right as you can see,
Everythings okay
I ain’t grumble, theres no trouble
I shouldn’t complain

But those who know me, they feel different
’cause sometimes I’m so weird
It’s not too easy to get on with me
This time, I’ll admit

To get on with me, to get on with me
It’s never easy, so if I hurt you
Don’t lay the blame on me
To get on with me, to get on with me
It’s never easy, so if I hurt you
Don’t lay the blame on me

They endlessly say, just be patient,
It’s the best thing you can do
But I’m afraid, theres no hope for me
To stay calm in my shoes

Theres a lot for me, nowadays, to do
I take things step by step
So, don’t be surprised that I’m uptight
And always under stress

To get on with me, to get on with me
It’s never easy, so if I hurt you
Don’t lay the blame on me
To get on with me, to get on with me
It’s never easy, so if I hurt you
Don’t lay the blame on me

Try to feel okay / Minden a legnagyobb zűrben

Nothing is right
Everything’s all wrong
The answer is so simple
If you ask me now

Nothing is right
Everything’s all wrong
But I’ll get along just
Anyhow

Yes, I believe that little fun cures you
Blows all your troubles away
So don’t you be angry don’t you be nervous
Try to feel okay.

Türelem

Csodáltam mindig a női nemet,
akartam nagyon a szerelmüket.
Képekről láttam alakjukat,
s elképzeltem velük titkos dolgokat.

Álmodozva vártam azt az időt, hogy
megérinthetek egy igazi nőt.
Megannyi érzés, mennyi élvezet;
a felnőtteknek jó, nekik már lehet.

– Türelem csak türelem!
– Mondani könnyű!
– Türelem csak türelem!
– Már jó lenne egy igazi nő!

Megnéztem sorra a szerelmes filmeket,
de sose mutatták a legjobb részeket.
A valóság más lesz, gondoltam én.
Csak jönne valaki, már nagyon szeretném!

– Türelem csak türelem!
– Mondani könnyű!
– Türelem csak türelem!
– Már jó lenne egy igazi nő!

Utolérnek valahol

Nagyvárosi dzsungel mélyén
dúl és dühöng a terror.
átokfajzat, szilaj hordák
kibújnak a föld alól.
Kétes ügyek, piszkos kezek,
gyilkos tekintetek.
Az egyik seftel, a másik rabol,
a negyedik ökölre megy.

Mondd, miért ilyen ez a világ?!
Mondd, miért van ellenünk?
Mi csak tesszük a dolgunk,
s ritkán vétkezünk.
Az erőszak konok ragadozó,
mely otthonodba behatol;
ha nem vigyázol
utolér valahol.

Sajnos kell az a fegyver,
megveheted pult alól;
ha nem vigyázol
utolérnek valahol.

Aranyláncos, pecsétgyűrűs
slusszkulcs-pörgetők;
maffiavezérek, orgazdák,
pitiáner ügyeskedők.
Mérhetetlen önbizalom,
na meg súlyos sötétség.
Ki érti, hogy milyen módon
honnan származik a pénz.

Mondd, miért ilyen ez a világ?!
Mondd, miért van ellenünk?
Mi csak tesszük a dolgunk,
s ritkán vétkezünk.
Az erőszak konok ragadozó,
mely otthonodba behatol;
ha nem vigyázol
utolérnek valahol.

Sajnos kell az a fegyver,
megveheted pult alól;
ha nem vigyázol
utolérnek valahol.

Valakit mindig küld az ég

Újra összetört egy álom,
keserű ébredés.
Ne is bánd azt, ami elmúlt,
most még rossz az egész.

Tedd a szekrénybe a régit,
vedd fel az új ruhád;
nála sokkal jobbat érdemelsz,
lehet, ma rátalálsz.

Olyankor valakit mindig küld az ég,
kivel újra játszhatsz egy régi mesét,
kivel újra kezdődhet egy szerelem,
úgy, ahogy azt látjuk a filmeken.

Meg se fordulsz, pedig várja;
balga büszkeség,
pedig megtanultad százszor,
így nem lesz soha szerencséd.

Jöhet a metrón, jöhet a jégen,
az iskolában vagy a Szabadság téren,
jöhet egy könyvtárban vagy egy repülőn,
mindegy, hogy honnan, csak jöjjön, jöjjön!

Valakit mindig küld az ég,
kivel újra játszhatsz egy régi mesét,
kivel újra kezdődhet egy szerelem,
úgy, ahogy azt látjuk a filmeken.

Olyankor valakit mindig küld az ég,
ha romokban vagy már, szerteszét.
Újra kezdődhet egy szerelem,
úgy, ahogy azt látjuk a filmeken.

Egekbe repít, a porba lehúz,
elvarázsol, lesújt.
Lelkedhez simul, karmol és tép;
ez mért jó, csak értenénk!

Valakit mégis, valakit mégis,
valakit mindig küld az ég.

Varázsos éjen át

Tizenhét évesen még más volt a világ,
elérhetőnek hittünk sok színes csodát.
Szemünkben ártatlanul a szerelem csillogott,
még minden érintetlen volt.

… és csak néznek a csillagok,
most is mosolyog ránk a hold,
ahogy bolondozunk e különös éjszakán.
… és csak gyűlnek a tegnapok,
szemünkben százezer év ragyog;
csak bolondozunk e varázsos éjen át.

Húszévesen úgy éreztük; rólunk szól a dal,
és minden bánatunkat  mélyen eltakar.
Voltunk mi engedetlen trónkövetelők,
úgy, mint még senki azelőtt.

… és csak néznek a csillagok,
most is mosolyog ránk a hold,
ahogy bolondozunk e különös éjszakán.
és csak gyűlnek a tegnapok,
szemünkben százezer év ragyog;
csak bolondozunk e varázsos éjen át.

Magasztos álmainkat sodorja a szél,
a külső csillogás már sokunknak többet ér.
De ha érzed még, hogy mit jelent
az a naiv lelkesedés,
már megérte az, hogy miénk volt
a legszebb tévedés.

… és csak néznek a csillagok,
most is mosolyog ránk a hold,
… ahogy bolondozunk e különös éjszakán.
és csak gyűlnek a tegnapok,
szemünkben százezer év ragyog;
csak bolondozunk e varázsos éjen át.

Vágyom egy nyári napra

Kopog az eső, kavar a szél;
ki az a bolond, ki jobbat remél.
Szokásos téboly, nem halad a sor,
egy dugóban tobzódsz, már azt se tudod, hol.

Vágyom egy napra,
egy édes, nyári napra!

Hülyére vesznek, egy helyben állsz,
évek óta a zöldre vársz.
Az ablaktörlő ide-oda jár,
csak maszatolódik rajta a sár.

Vágyom egy napra,
egy édes, nyári napra!

Ideges, ideges,
dehogy vagyok ideges!
Úgy vágyom egy nyári napra!

Egyik láb a féken, a másik meg a gázon.
Valaki kéne, hogy sebességet váltson.
Sokan vagyunk már a Hungária úton
egérútra várva, valami módon.

Vágyom egy napra,
egy édes, nyári napra!

Ideges, ideges,
dehogy vagyok ideges!
Úgy vágyom egy nyári napra!

Várjuk ki a végét

Csupa boldogság az élet, napfény és derű;
a szerelem is végre eljött, lám ez is olyan egyszerű.
– A legjobb pasi vagy drágám! – súgja és simogat.
– A szeretet a fontos, hidd el, ez sokáig így marad.

… és csak ígérgetünk, meg fogadkozunk,
hogy jók leszünk,
és mától a világ előbbre jut velünk.
Várjuk ki a végét!

Két úriember a TV-ben egymásnak feszül,
hogy így lesz jó, és úgy nem, de az sok pénzbe kerül.
… meg hosszútávon biztos, nem ér meglepetés,
előre tudnak mindent, kizárt a tévedés.

… és csak ígérgetünk, meg fogadkozunk,
hogy jók leszünk,
… és mától a világ előbbre jut velünk.
De várjuk ki a végét!

Rólam is mondtak mindent, nem olyan lényeges.
A részleteket most mondjam?
Jó, tudom, az lenne érdekes.
– Csak nyomja a show-t, meg különben is mennyire fölösleges,
egy maximalista őrült, és nem is jó énekes.

… és csak okoskodunk, meg ígérgetünk,
hogy jók leszünk,
és mától a világ előbbre jut velünk.
én mondom: várjuk ki a végét!

Várlak lenn a téren

Illatfelhő közelít
szemben az utcán;
néhány napja látom őt,
így délután.
A szomszéd házba költözött;
úgy tizenhét lehet;
a baj csak az, hogy átnéz rajtam,
észre se vesz.

Várlak lenn a téren;
furcsa állapot;
még azt sem tudom, mi a neved,
szerelmes vagyok.

Azt mondták a haverok,
nem egy nagy dobás;
és baj van nálam az ízlés körül,
az nem vitás.
De mit csináljak, ha tetszik nekem
és ő érdekel;
csak azt az egyet nem tudom:
hogy kezdjem el.

Várlak lenn a téren:
furcsa állapot;
még azt se tudom, mi a neved,
szerelmes vagyok.

Nem vagyok én egy táncos-lábú,
bohém, vad gyerek.
De el kell vigyem valahová,
ha táncolni szeret.
Befizetem a Piknik Clubba,
az nem egy drága hely!
összejöhet még valami,
csak próbálkozni kell.

Várlak lenn téren;
furcsa állapot;
még azt se tudom, mi a neved,
szerelmes vagyok.

Végre elrepülhetünk

Utáltunk minden kötöttséget
és szigorú rendszabályt.
A monoton, szürke tantárgyakat,
s az egész iskolát.

Mégis könnyes szemmel megfogadtuk,
hogy újra eljövünk.
Múltak az évek, nem érdekelt,
mindegy volt nekünk!
Csakhogy végre elrepülhetünk!

Aztán parancsszóra fegyvert fogtunk
egy szomorú délután.
Csak megússzuk élve a háborúsdit
és legyen vége már!

Búcsúzóul kezet fogtunk;
az Ég legyen velünk!
El innen gyorsan messzire!
Otthon jobb nekünk!
Csakhogy végre elrepülhetünk!

Hittük akkor, ha kinyílik a világ
megváltozik minden;
de naiv gyermeki álmodozás volt,
én azt hiszem.

Ha néha az utcán összefutunk,
zavarban vagyunk;
egymásnak, mint az idegenek,
nincs mit mondanunk.

Pedig összezárva zötykölődtünk
az országutakon;
nekifeszülve a rock and roll-nak
sok ócska színpadon.

Aztán búcsúzóul összevesztünk;
véges a türelmünk.
Hol van ilyenkor a barátság,
miről annyit énekelünk?
Csakhogy végre elrepülhetünk!

Veled újrakezdeném

Zötyög az autó, száll a por;
otthonról elszökünk.
A város szélén a tavaknál
valahogy elleszünk.

Bömböl a zene, Bruce Spingsteen szól;
ez a zene nem zavar.
Nyugodj le baby, ott leszünk;
Bírj már magaddal!
Na hess!

Veled újrakezdeném!

Fekszünk a napon és átölelsz;
tiszta idilli kép.
Semmi terror, semmi stressz.
Volt már épp elég!
Jajjj!

Volt, volt, volt ami volt,
volt, volt, volt ami volt,
volt, volt, volt ami volt.
veled újrakezdeném.

Verd a nagydobot

Egy szép nyári délelõtt
nagy volt az öröm;
csillogott a fény
az utcakövön.
szembe jött az úton
egy csinn-bumm zenekar.

Üsd a ritmust,
verd a nagydobot!
ne rezelj be,
nem komoly dolog!

Sok furcsa hangszer,
dudák és dobok,
a fõkolompos vitte
a marsallbotot.
Csak tátottuk a szánkat
Kovács Bandival;
bömbölte a zenekar:

Üsd a ritmust,
verd a nagydobot!
ne rezelj be,
nem komoly dolog!

…és eltelt sok év,
még most is itt vagyunk,
jobbra-balra nézünk
csak álmuldozunk.
…és ha körbeér a rosszkedv,
meg a cérna is szakad,
sohase hagyd magad!

Azért is, üsd a ritmust,
verd a nagydobot!
ne rezelj be,
nem komoly dolog!

Véletlen

Hol van még a reggel,
az álom nem sok jót ígér.
Meglibben a függöny,
szólít egy hang, hozzám beszél.

Egy véletlenen múlik,
s túl vagy már mindenen.

Pár lépés és fent vagy,
jól nézd meg, hogy hova lépsz.
Megcsúszhat a lábad,
egy rossz mozdulat, és kész.

Egy véletlenen múlik,
s túl vagy már mindenen.

Még itt vagyunk, még álmodunk, még élünk,
csak találgatunk, hogy miért vagyunk,
hova érünk;
csak az éj, csak a végtelen ölel át.

A vonat rögtön indul,
vigyázz, vakvágányon áll.
Jól dönt, aki gyorsan
most még újságért leszáll.

Egy véletlenen múlik,
s túl vagy már mindenen.

Még itt vagyunk, még álmodunk, még élünk,
csak találgatunk, hogy miért vagyunk,
hova érünk;
csak az éj, csak a végtelen ölel át.

Eljött hát a reggel,
a város mozdul, útra kész,
és nem lesz semmi másként,
még akkor sem, ha félsz.

Egy véletlenen múlik,
vagy megírták valahol?!

Veszélyes hely

– Megmondtam már százszor ne gyere ide, ez egy veszélyes hely!
– Mit dumálsz? Senki nem vehetett észre.
– Gyere, tűnjünk innen! Itt bármikor megláthatnak.
– Nyugi, nyugi! Ne csinálj pánikot!
– Veszélyben vagyunk, nem érted?
– Tényleg, mintha figyelnének.
– Ugye mondtam. Azonnal el kell pucolnunk!
– Te, ott az a pasas!
– Gyere már!

Visszatérő álom

Sejtelmes, furcsa érzés,
ma éjjel visszatért egy álom,
fényét még őrzöm arcomon.

Rég elmúlt időkbe vitt át,
egészen más világról szólt;
talán csak egy lepke álma volt.
Sejtelmes álom, te mindig visszatérsz,
mondd, mit jelent e kép,
és miért hullik szét, ami szép!?

Szikrázó napsütésben,
felhő sem volt az égen, elszállt;
ismerős gyermekarcot látsz.

Önfeledt bújócskáztunk,
és mindig megtaláltuk egymást;
távolról égi zene szállt.

Sejtelmes álom, te mindig visszatérsz,
mondd, mit jelent e kép,
és miért hullik szét, ami szép!?

Sejtelmes, furcsa érzés,
ma újra visszatért az álom,
fényét még őrzöm arcomon.
Rég elmúlt időkbe vitt át,
egészen más világról szólt;
talán csak egy lepke álma volt.

Sejtelmes álom, te mindig visszatérsz,
mondd, mit jelent e kép,
mondd, láthatlak-e még,
ugye újra visszatérsz,
és érezhetlek még,
ugye sohasem törhet szét, ami szép!?

What you gonna do / Kőhegyek

The tempo is faster the wheels are spinnin’
The world grows bigger the nerves will give in
The schedule is full, who can bear it?
The price is growing, who can pay it?
All of a sudden you run out of fuel
The fever will come and there won’t be no cure
The world is dancing upside down
And at the end there’s nowhere to run.

The doorbell is ringing and so is the telephone
The TV is too loud and so is the gramophone
The fridge is melting the room is flooded
The house is on fire, we’d better run from it
Good time are over, the winter’s coming
Cigarette smoking and chronic coughing
Sooner or later the supplies will stop
The ceiling will bend and the records will warp

What you gonna do
If it happens to you some time
What you gonna do

Zenebolond

Reggel az az első, mikor felkelek,
félálomban a magnóhoz megyek;
hiába súgod, hogy maradjak,
a zene ilyenkor nekem fontosabb.

Aztán ide-oda csavarom a szalagot,
milyen zenével kezdjük a napot,
míg elkészíted a reggelit,
kiválasztok egy őrült jó boogie-t.

Zenebolond vagyok,
soha nem nyughatok,
zenebona nélkül, egyszerűen
csak félember vagyok.
Zenebolond vagyok,
soha nem nyughatok,
zenebona nélkül
fél ember vagyok.

Már előfordult az is, hogy bedöglött,
nyávogott és nyöszörgött,
ideges voltam, szerfölött,
csendben ültünk egész délelőtt.

Zenebolond vagyok,
soha nem nyughatok,
zenebona nélkül, egyszerűen
csak félember vagyok.
Zenebolond vagyok,
soha nem nyughatok,
zenebona nélkül
fél ember vagyok.

Este mikor végre melléd fekhetek,
magamra húzom a testedet,
jobbkaromat lazán kinyújtom,
a magnó gombot bátran megnyomom.

Zenebolond vagyok,
soha nem nyughatok,
zenebona nélkül, egyszerűen
csak félember vagyok.
Zenebolond vagyok,
soha nem nyughatok,
zenebona nélkül
fél ember vagyok.